Családi hajlam

Új Ár: 6300/palack, 2év szavatossági idő!!!

Családi hajlam

A CSALÁDI HAJLAM ÉS A JÓDHIÁNY HATÁSA A PAJZSMIRIGY TÉRFOGATRA: 2374 ISKOLÁS KORÚ GYERMEK ULTRAHANG VIZSGÁLATÁBÓL LEVONHATÓ NÉHÁNY TANULSÁG

Magyarország településeinek nagy részén enyhe fokú jódhiány állapítható meg az ivóvizek jódtartalmának meghatározása alapján. A golyva gyakoriság valós megítélését sokáig nehezítette, hogy a tapintással történt vizsgálat egy-egy gyerek vonatkozásában a tényleges pajzsmirigy nagyság megítélésére csak korlátozottan alkalmas, és igy nem véletlen, hogy a tapintáson alapuló, populáció szintű vizsgálatok eredménye megkérdőjeleződött ultrahanggal (UH) történt utánvizsgálatok alapján. Ugyanakkor éppen UH-gal végzett szűrések eredménye mutatta azt, hogy a magyarországi gyerekek pajzsmirigy térfogata jelentősen meghaladta a normális jódellátottságú területeken mért értékeket. Vizsgálatunkban egy új típusú szűrési rendszer kivitelezhetőségét és hatékonyságát kívántuk tesztelni. Emellett fel kívántuk mérni, hogy pótlólagos jódbevitelt milyen gyakran használnak a vizsgált gyerekeknél. Ezenkívül a családi hajlam golyva gyakoriságra gyakorolt hatását is vizsgálni kívántuk.

VIZSGÁLT GYERMEKEK, VIZSGÁLATI MÓDSZEREK

1996.decembere és 1999. februárja között 12 magyarországi település (Kompolt, Feldebrő, Mátramindszent, Mátraalmás, Szuha, Jászfényszaru, Jászberény, Gyöngyöstarján, Gyöngyöspata, Komárom, Budapest XVII., Mátraterenye) iskolásainál (1803) pajzsmirigy-UH vizsgálatot végeztünk, mely során többek között Brunn szerint meghatároztuk a pajzsmirigy térfogatát. Az iskolákba előzetesen kiküldött és a szülők által kitöltött, adatlapként is szolgáló beleegyező nyilatkozaton a rokonságban előfordult pajzsmirigy-betegségekre illetve a pótlólagos jódbevitelre is rákérdeztünk. Az iskolákban végzett UH-vizsgálat során minden esetben komplett osztályokat szűrtünk: azaz az aznap iskolába ment gyerekek 99, 1 %-ánál megtörtént a vizsgálat, 19 gyerek esetében a szülő nem adta beleegyezését a vizsgálathoz. Egy-egy alkalommal 100-140 gyermek vizsgálatára került sor 4-6 óra alatt. A kivitelezéshez az UH-vizsgálatot végzőn kívül két felső tagozatos gyermek segítsége elegendő volt: az egyik a diktált méreteket írta az adatlapra, a másik a vizsgálat folyamatosságát biztosította a vizsgálatra következő osztályok időben való szólításával. A vizsgálat eredményéről minden gyermek személyre szóló leletet kapott, melyen a pajzsmirigy mérettől függően a pótlólagos jódbevitel esetleges indokoltságára is személyre szóló javaslatot kapott. A leletezés maga további egy óra orvosi és kb. két órai adminisztrátori elfoglaltsággal járt 130 gyermekre számítva. A vizsgálatot MEDISON SA-600 típusú, real-time hordozható UH-készülékkel, 7,5 mHz-s lineáris fejjel végeztük. A gyerekek véletlenszerűen kiválasztott 10 %-ánál reggeli első vizeletből jodid meghatározásra is sor került, melyet az OKK Országos Környezetegészségügyi Intézetében végezték.

1997. szeptembere óta az általunk vezetett szakrendeléseken megjelenő, korábban többgöbös golyva miatt műtött betegeknek megajánljuk, hogy ingyenes szűrövizsgálat keretében gyermekeik részére UH-vizsgálatot végzünk. Közülük a 18 évnél fiatalabb 571 gyermek UH-vizsgálatával és kikérdezésével szerzett tapasztalatokról is beszámolunk.

Elemzésünk során a yVHO-UNICEF-ICCIDD vizsgálatok alapján megfelelő jódbevitelű országokban mért pajzsmirigy-térfogat értékeket tekintettük normálisnak, és az itt meghatározott 97-es percentil (p97) értékkel számoltunk kóros értékként.

EREDMÉNYEK, MEGBESZÉLÉS

ISKOLÁSGYERMEKEK SZŰRÉSE

Paizsmirigy-térfogat, vizelet-jodid tartalom
Ld. I .ábrát. Eredményeink egyező adatot mutatnak a korábbi UH-gal végzett magyarországi vizsgálatokkal és vizelet-jód meghatározásokkal. A vizsgált gyermekek pajzsmirigy-térfogata átlagosan 53 %-kal haladta meg a normális jódbevitelű országokban mért értékeket. A gyermekek vizelet-jód ürítésének átlagos értéke 105 ± 90 ug/1 volt. Ez a megfelelő jódbevitelre utaló átlagos érték azonban alapvetően a Gyöngyöspatán és a jászsági gyerekek között mért eredményeknek tulajdonítható, mivel az összes többi település iskolásainál 95 ug/l alatti átlagos értéket kaptunk.

1 ábra. 1803 iskolásgyerekek pajzsmirigy‑térfogatának életkori megoszlása

Családi hajlam 1.ábra

Pótlólagos jódbeviteli szokások

Ld. 1. táblázatot. A korábbi évek, évtizedek erőfeszítései ellenére a Magyarországot jellemző jódhiányról vagy nem tud vagy nagy valószínűséggel nem tartja egészségét kedvezőtlenül befolyásoló tényezőnek az általunk vizsgált területen élők nagy része. Erre utal részben az a tény, hogy a kizárólag jódozott sót használók aránya nem érte el a 15 %-ot. A hatékonynak tartható tabletta vagy gyógyvíz formájában pedig összesen csak 5 gyermek kapott jódkészítményt a vizsgálatot megelőzően.

1. táblázat

No. vizelet-jodid
(ugil ± SE)) - No.
p.97 feletti pajzsmirigy
térfogatúak aránya (%)
ismeri a jódozott sót 1009 - - -
sosem vásárolja 219 103 +/- 81 - 31 19
alkalomszerűen veszi 554 99 +/- 109 - 55 19
mindig ezt veszi 235 112 +/- 116 - 29 20
nem ismeri a jódozott sót 789 108 +/- 73 - 77 22
Összesen* 1803 105 +/- 90 - 192 20,4

A jódozott só fogyasztásának hatása a pajzsmirigy térfogatra

Adataink megerősítik azt a tényt, hogy a jódozott sónak nincsen érdemi hatása a pajzsmirigy nagyságára illetve a vizelet-jodid ürítésre (Id. 1. táblázatot). Sem az átlagos pajzsmirigy­nagyság, sem a kirívóan nagy pajzsmirigyű gyermekek aránya nem különbözött a kizárólag jódozott sót fogyasztók és a jódozott sót sohasem használók között. Ennek valószínű magyarázata, hogy a jódozott sóval bevitt jodid nagy része konyhatechnikai okok miatt nem hasznosul. Németországi vizsgálatok szerint a jódozott só használatával - szemben a számított napi 20-40 ug jodid bevitelével -ténylegesen csak 7 ug jodid bevitele biztosítható.

A családi hajlam lehetséges szerepe a pajzsmirigy-nagyság

Ld. 2. ábrát. Adataink szerint a pajzsmirigy nagyság szignifikánsan nagyobb azon gyerekek között, akiknél vagy az édesanyánál vagy az édesapánál pajzsmirigy-műtét történt. A családi hajlam szerepét külön kiemeli az a tény, hogy ez a jódháztartástól független tényezőnek tűnik, mivel a családi anamnézis szerint két csoportra osztott gyermekek vizelet-jodid koncentrációjában nem volt különbség. Ez az adatunk megerősíti azt az epidemiológiai tanulmányok alapján régóta feltételezett tényt, hogy a genetikai sajátosságok a jódbeviteltől független tényezőt jelentenek a golyva patogenezisében. Ugyanakkor ennek a tényezőnek a következményei feltehetően nem kapnak elég figyelmet a mindennapi gyakorlatban. Az általunk vezetett pajzsmirigy szakrendelések adatai alapján 2109 múltinoduláris golyva miatt műtött beteg első vagy másodfokú rokonainál 37 %-ban történt korábban pajzsmirigy-műtét. Ugyanez az arány más ok miatt műtött 1716 betegnél csak 13 %. PAJZSMIRIGY-MŰTÖTT SZÜLŐK GYERMEKEINEK VIZSGÁLATÁVAL SZERZETT TAPASZTALATOK Muitimoduláris golyva miatt műtött szülők 579 gyermekénél a p97 felettiek aránya 31% volt. Ugyanez az arány 103 olyan gyermeknél, akik valamelyik szülőjét autóimmun pajzsmirigy betegség vagy pajzsmirigy-daganat miatt műtötték és a szülők emiatt kezdeményezték gyermekük vizsgálatát, 17 %-nak adódott.

2 ábra. A családi hajlam hatása a golyva kialakulására.

Családi hajlam 2.ábra

JÓDPROFILAXISSAL SZERZETT TAPASZTALATAINK

lskolásgyerekek utánvizsgálata

A kompolti általános iskolában végzett első szűrés után 6 hónappal 127 gyermeknél ismét elvégeztük az iskolában a vizsgálatot. 41 olyan gyermek közül, akinél az első alkalommal napi 100 ug jodid használatát javasoltuk 6 hónappal később az általunk javasolt adagban jódkészítményt 4 gyermek használt hetente 6 vagy 7 alkalommal, 27 gyermek hetente 2-5 alkalommal, 10 pedig egyáltalán nem vagy csak hetente egyszer.

Multinoduláris golyva miatt műtött szülők gyermekeinek utánvizsgáiatával szerzett tapasztalatok

76 olyan, az első vizsgálatnál p97 feletti pajzsmirigy nagyságú gyermek eredményeiről tudunk beszámolni, akiknél a legalább egy évvel későbbi UH-ellenőrzés adatai is rendelkezésre állnak. Eredményeink a napi 100 ug jodid kezelés hatékony voltát igazolják: a gyermekek közül átlagosan 17 hónap jodid-kezelés után 49-nek p97 alá csökkent a pajzsmirigy-térfogata.

Összefoglalás

Adatainkból a már ismert tények megerősítése mellett levonható fontosabb következtetések:
A jódozott só családban történő használatának nem mutatkozott érdemi hatása a vizsgált gyermekek pajzsmirigy térfogatára. Nem vitatva azt a lehetőséget, hogy az általunk vizsgált kétezres populációnál nagyobb rniintánál (országos szinten) lehet bizonyos preventiv szerepe a jódozott só kizárólagos használatának, a jódpótlásnak ez a formája alkalmatlannak tűnik a magyarországi golyva helyzet érdemi javítására. (Megjegyezzük, hogy ugyanezt találtuk, felnőttek vizsgálata során is, ahol a tényleges sófogyasztás módját a gyermekekénél kevésbé befolyásolja a közétkeztetés gyakorlata.) Ennek az ad külön jelentőséget, hogy a napi konyhasó bevitelt a jövőben remélhetőleg sikerül csökkenteni a kardiovaszkuláris betegségek megelőzése érdekében.

Ugyanakkor 75 diffúz strúmás gyermek hatékony adagú jódkészítménnyel történő kezelésével szerzett tapasztalatunk a napi 100 ug jodid pajzsrnirigy-térfogatot csökkentő voltát igazolja.

Azon gyermekek, akiknek valamelyik szülőiénél pajzsmirigy-műtét történt, golyva szempontjából különösen veszélyeztetettnek tűnnek. Ezeknél a gyermekeknél valószínűsíthető, hogy - éppen a személyes tapasztalatok miatt - jobb eséllyel sikerül a hatékony jódprofilaxist megoldani (azaz valamelyik megfelelő jódtartalmú készítmény tartós és folyamatos éveken át történő alkalmazását), mint olyan gyermekeknél, ahol a családban nincsen személyes tapasztalat pajzsmirigy-műtéttel kapcsolatban.
Az iskolában hordozható UH-gal végzett szűrő-- vizsgálat számos előnnyel jár objektív adatot szolgáltat a pajzsmirigy-nagyságról, tünetmentes autóimmun pajzsmirigy rendellenesség kiszűrésére is alkalmas, nem lényegesen időigényesebb a tapintáson alapuló vizsgálatnál és legfőképpen személyre szabott javaslat révén a megelőzés szolgálatába is állítható. Ugyanakkor az alapvető problémát nem oldhatja meg a vizsgálati taktika megváltoztatása: ha nem valamelyik alapvető táplálékforrás jódozásával történik a jódprofilaxis, akkor tünetmentes rendellenességnél - legalább is az egészségügyi kultúra hazai állása mellett - nem várható hogy éveken-évtizedeken keresztül naponta tabletta vagy gyógyvíz formájában populáció szinten megvalósuljon a jódprofilaxis.

A 90-es évek legvégéről származó adataink valószínűtlenné teszik, hogy - szemben a korábbi hazai és nemzetközi állásfoglalásokkal - 2000-re optimálissá válna a jódbevitel Magyarországon. Az utóbbi évek erőfeszítései a jódozott só lehetőleg kizárólagos elterjedésétől várták a probléma megoldását. Az irodalmi adatok és saját eredményeink előrevetítik, hogy a jódozott só kizárólagos használatával nem várható a jódhiány betegség felszámolása. Megítélésünk szerint más alapvető táplálékforrás (tej? Kenyér? állati takarmány?) jódozásától (esetleg a jódozott só használatának egyidejű kizárólagossá tétele mellett) várható csak a probléma felszámolása. Az addig eltelő évtized(ek)ben pedig legalább a golyva szempontjából különösen veszélyeztetetteknél (jódhiány miatt egyszer már pajzsmirigy-műtöttek, azok lánygyermekei valamint a gyermeket kívánó asszonyoknál lehetőleg terhességüket megelőző időszaktól a szoptatás befejezéséig) mindenképpen javasoljuk a hatékony adagú jódbevitelt biztosító tablettás vagy gyógyvíz formában történő profilaxist.
A vizeletjód-meghatározások elvégzéséért köszönetemet fejezem ki Dr. Farkas Ildikónak és Dr. Sajgó Mihálynénak (OKK Országos Környezetegészségűgyi !nézet).

Irodalom

Jodis.hu